A kóros kövérség kezelése laparoscopos Roux Y gastric bypass műtéttel

dr. Mohos Elemér

Pécsi Tudomány Egyetem, Általános Orvosi Kar, 2011.

Tartalom

1. Bevezetés, dolgozatom célkitűzései

2. Definíció, az adipositas különböző stádiumai

3. Leggyakrabban végzett metabolikus sebészeti beavatkozások és ezek jellemzése

4. Laparoscopos Roux Y Gastric Bypass (LRYGB)

4.1. A műtéti indikáció
4.2. Műtét előtti kivizsgálás
4.3. Műtéti előkészítés
4.4. Műtéti fektetés, javasolt eszközök
4.5. A műtéti technikai részleteinek leírása
4.5.1. Az Y anastomosis elkészítése
4.5.2. A gastric pouch elkészítése
4.5.3. A GEA elkészítése
4.6. A postoperativ szak
4.7. A műtét gyakoribb szövődményei

5. A GEA és a gyomor pouch varratelégtelenségének klinikai vonatkozásai

5.1. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenségének gyakorisága
5.2. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenségre hajlamos betegcsoportok
5.3. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenség diagnózisa
5.4. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenség megelőzése

6. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának és biztonságának vizsgálata betegeinken és állatkísérletes modellen

6.1. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának vizsgálata saját betegeink adatainak retrospektív elemzése során
6.1.1. Betegeink adatai
6.1.2. A módszer leírása
6.1.3. Az intraoperativ gastroscopia eredményei a vizsgált betegcsoportban
6.1.4. Az intraoperativ gastroscopia hatékonysága – megbeszélés

6.2. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata.
6.2.1. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata I.
A vizsgálat során kialakuló intraluminaris nyomás mérése – human kísérletes eredmények
6.2.2. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata II.
A pozitív levegő próbát kiváltó intraluminaris nyomás meghatározása – az állat kísérletes modell eredményei
6.2.3. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata III.
A szövettani eredmények értékelése
6.2.4. Az intraoperativ gastroscopia biztonságát tesztelő vizsgálat megbeszélése, a human és állatkísérletes eredmények összevetése
6.2.5. A pozitív levegő teszt lokalizációjának értékelése

7. A LRYGB és a Laparoscopos Gastric Sleeve Resectio (LGS) eredményeinek összehasonlítása a betegek életminőségének, testsúly csökkenésének és a leggyakoribb társbetegségek alakulásának vonatkozásában

7.1. Bevezetés
7.2. Betegek és módszer
7.2.1. Betegeink adatai
7.2.2. Az alkalmazott kérdőívek
7.2.3. Az adatok statisztikai kiértékelése
7.3. Eredmények
7.3.1. Testsúlyváltozás, beteg megelégedettség és egyéb hasi műtétek az utánkövetési időszak alatt.
7.3.2. Az életminőséget jellemző adatok
7.3.3. A társbetegségek javulásának aránya LRYGB és LGSR után
7.4. Az eredmények értékelése – megbeszélés
7.4.1. A fogyással kapcsolatos eredmények értékelése
7.4.2. Az életminőségi tesztek adatainak értékelése
7.4.3. A 2-es típusú diabetes-szel kapcsolatos eredmény értékelése
7.4.4. A gastro-oesophageális reflux-szal kapcsolatos eredmények értékelése
7.4.5. A hypertoniával kapcsolatos eredmények értékelése
7.5. Az elvégzett tanulmány konklúziója

8. A Magyarországon végzett műtétek eddigi eredményei.

9. Az új megállapítások összefoglalása

9.1. A beavatkozás műtét technikai részleteinek leírása
9.2. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának és biztonságának vizsgálata alapján levont megállapítások
9.2.1. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának vizsgálatából levont megállapítások
9.2.2. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata alapján levont megállapítások
9.3. A laparoscopos Roux Y gastric bypass és a laparoscopos gastric sleeve resectio eredményeinek összehasonlításából levont megállapítások
9.3.1. Különbség a testsúlycsökkenés vonatkozásában
9.3.2. Különbség az életminőség vonatkozásában
9.3.3. A kóros elhízáshoz társult betegségek (2-es típusú diabetes, hypertonia, GER) javulásának/gyógyulásának arányában mutatkozó különbségek

  1. Bevezetés

Az elmúlt évtizedekben a kóros elhízás és a 2-es típusú diabetes mellitus pervalencia a világ fejlett országainak többségében egyre növekvő tendenciát mutat. Magyarországon az elhízás 1,5 millió embert érint, további 2,7 millió minősül túlsúlyosnak.   

Az életminőséget érintő mindennapos problémák mellett lényegesen gyakrabban fordulnak elő kóros elhízás mellett a cardiovascularis megbetegedések, a 2-es típusú diabetes és annak szövődményei, a gastro-oesophageális reflux és az ehhez gyakran társuló légúti szövődmények és a különböző mozgásszervi megbetegedések. Újabb adatok szerint –valószínűleg hormonális és metabolikus okok miatt- magasabb a malignus emlő, colon és gynaecologiai elváltozások aránya is (1). Mindezek következményeként magasabb kóros elhízás esetén a korai mortalitás is (1,2,3) .   Miután másod és harmad fokú adipositas esetén a konzervatív terápia hosszú távon csak az esetek kevesebb, mint 5 %-ában vezet eredményre, világszerte egyre több metabolikus sebészeti beavatkozásra kerül sor. Gastric banding-et hazánkban is évtizedek óta több munkacsoport végez jó eredménnyel (42,43), ugyanakkor jelentős számú beteget felölelő tanulmányok adatai alapján mérlegelve a  szövődmények és az elért eredmények arányát, jelenleg  a laparoscopos Roux Y gastric bypass (LRYGB) műtét tűnik az esetek többségében leginkább célravezetőnek. Kétségtelen, hogy ez összetettebb beavatkozás, de ezen műtéti típus mellett jobbak mind a fogyásra, mind a társbetegségek javulására jellemző adatok (4,5,6). Különösen jók az eredmények a 2-es típusú diabetes gyógyulási arányát illetően, a műtét után a betegek 85-90 %-a hagyhatja el a műtét előtt használt inzulint vagy antidiabetikumokat.

 

Dolgozatom célkitűzései:

A laparoscopos Roux Y gastric bypass klinikai aspektusinak tanulmányozása, ezen belül konkrétan:

  1. A műtét technikai lépéseinek részletes leírása, különös tekintettel az esetenként felmerülő műtét technikai nehézségekre és ezek megoldására.
  1. Az intraoperativ gastroscopia jelentőségének tanulmányozása a gyomor pouch és a gastro-entero-anastomosis (GEA) postoperativ varratelégtelenségi arányának csökkentése szempontjából,

2/1. az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának vizsgálata 252 operált betegünk adatainak retrospektív elemzése során,

2/2. az intraoperativ gastroscopia biztonságos elvégezhetőségének tesztelése humán kísérlet és állatkísérletes modell segítségével.

  1. Betegeink által kitöltött kérdőíveket kiértékelve a műtét eredményeinek ismertetése és ezek match pair analízis keretében történő összehasonlítása a laparoscopos gastric sleeve resectio eredményeivel,

3/1. a testsúly csökkenés,

3/2  az életminőség

3/3  és az obesitást kísérő gyakoribb társbetegségek (2-es típusú diabetes, hypertonia, és gastro-esophageális reflux) javulásának szempontjából.

  1. Definíció, az adipositas különböző stádiumai

 

Testtömeg index (Body Mass Index, BMI)  = testsúly / magasság x magasság

Mértékegysége:kg/m2

20 < Testtömeg index < 25                normál súly

25 < Testtömeg index < 30                túlsúly

30 < Testtömeg index < 35                1. fokú elhízás

35 < Testtömeg index < 40                2. fokú elhízás  –     Bariatriai műtéti indikáció súlyos

társbetegség (pl. diabetes) esetén                                                                                                                                                40 <Test tömeg index                         3.  fokú elhízás  –    Kóros kövérség – bariatriai műtéti

indikáció

60< Test tömeg index                        megalo-obesitas –   Restriktív műtét (banding, sleeve)

végzése ajánlott (első lépésként)

  1. Leggyakrabban végzett metabolikus sebészeti beavatkozások és ezek jellemzése

 

A gastric banding (1.ábra) aránya az elmúlt években az USA-ban egyre növekvő, Európában –ahol ez a műtéti típus nagyobb hagyományra tekint vissza- egyre csökkenő tendenciát mutat. Előnye a gyors, egyszerű kivitelezhetőség. Elfogadható arányú a testsúly csökkenés, viszont a betegek 20-30 %-ánál akár több évvel a műtétet követően valamilyen okból (compliance, arrosio, dislocatio, infekció, stb) az implantátum eltávolításra kerül. Egy második beavatkozás –leggyakrabban gastric bypass- az idegen test által okozott heg képződés miatt technikailag legtöbbször nehéz, szövődmény aránya pedig szignifikánsan magasabb a primer műtétekhez képest. A 2-es típusú diabetes és a hypertonia gyógyulási aránya 40-60 %.

  1. ábra. A gastric banding vázlatos rajza

A gastric sleeve resectio (2. ábra) aránya is fokozatosan növekszik. Előnye szintén a relatíve könnyebb kivitelezhetőség, jó testsúly csökkenési adatok mellett. A betegek mintegy 20-30 %-a 2-3 évvel a beavatkozás után a gyomor cső kitágulása miatt ismét hízni kezd, ekkor azonban különösebb technikai nehézség nélkül elvégezhető a gastric bypass. A 2-es típusú diabetes és a hypertonia miatt szedett gyógyszerek gastric sleeve után az esetek 40-60 %-ában hagyhatók el.

  1. ábra. A gastric sleeve resectio vázlatos rajza

A bilio-pancreaticus diverzióval (3.ábra) elérhető fogyás mérsékelt fokú, viszont 80 % feletti arányban oldódik meg a 2-es típusú diabetes. Hátránya a kifejezett malabsorptio miatt, hogy  rendszeres vitamin és nyomelem szint ellenőrzés és pótlás szükséges. A műtét inkább csak BMI 40 alatti diabeteses betegek számára ajánlható (45).

3.ábra. A bilio-pancreaticus diversio vázlatos rajza.

Mind a fogyás, mind a társbetegségek gyógyulási aránya szempontjából a legeffektívebb metabolikus sebészeti műtét a duodenal switch (4. ábra). Sajnos ugyanakkor a duodeno-ileális anastomosis 5-10 %-os insufficiencia aránya miatt a legmagasabb a mortalitás és a súlyos szövődmények aránya is. A malabsorptio miatt a legtöbb vitamin és nyomelem pótlására szükség van. A primeren végzett testsúly csökkentő műtétek között aránya 5 % alatt van.

  1. ábra. A duodenal switch vázlatos rajza

A LRYGB (5.ábra) után a súlyfelesleg 80-90 %-át adják le a betegek, 80-90 %-os arányban oldódik meg a 2-es típusú diabetes, a hypertoniás betegek mintegy 75 %-a lesz gyógyszer nélkül normotenziós és 90 %-os arányban rendeződik a gastro-esophageális reflux, mindez relatíve alacsony szövődmény arány mellett. A malabsorbtio nem súlyos fokú, a betegek fele szorul B12 vitamin, harmada pedig vas pótlásra. (1. táblázat)

  1. ábra. A LRYGB vázlatos rajza

Mind a hatékony testsúly csökkentő effektust, mind az adipositást kísérő társbetegségek magas gyógyulási arányát ill. ezekkel együtt az alacsonynak mondható szövődmény és mortalitási rátát mérlegelve igyekszik munkacsoportunk –ha erre lehetőség van- laparoscopos Roux Y gastric bypass műtétet végezni. Amikor a beteg cardiális vagy légzési szempontból magasabb rizikó csoportba tartozik, vagy megalo-obesitas (BMI 60 felett) esetén a nagy zsírmáj miatt nem lehet megfelelően kialakítani a gyomor pouch-ot, vagy a tömeges mesenteriális zsírszövet miatt megrövidült vékonybél hossza nem megfelelő a Roux kacs kialakításához, esetleg előzetes műtétek következtében kialakult kiterjedt intermesenteriális összenövések teszik lehetetlenné a vékonybelek laparoscopos kipreparálását és anastomosis készítését, akkor sleeve resectiót végzünk. Amennyiben a beteg 2-3 év elteltével a sleeve után ismételten hízni kezd, amire az esetek mintegy 20-30%-ában kerül sor, akkor elvégezzük a gastric bypass-t, természetesen nem megvárva, amíg a beteg súlya ismét jelentősen gyarapodik. Ha a beteg extrém kövérsége vagy műtéti teherbíró képessége miatt sleeve-re sem alkalmas, akkor gastroscop segítségével narcosisban vagy sedo-analgesiában gyomor ballon beültetést végzünk, majd a fogyás mértékétől függően 6-12 hónap múlva sleeve resectióra vagy gastric bypass-ra kerül sor.

Gastric Banding Gastric Sleeve Duod.switch/BPD Gastric bypass
Gyakoriság 40-45 % 5-10 % 5 % alatt 40-45 %
Hatás mód Restriktív Restriktív, (Hormonális) Restriktív, Malabsorptiv Restriktív, Malabsorptiv
Súly felesleg leadása 50-60 % 70-80 % 90 % felett 80-90 %
Diabetes gyógyul. aránya 50-60 % 50-60 % 90 % felett 80-90 %
Műtéti megterhelés + ++ ++++ +++
Szövődmény arány 5 % alatt 5-10 % 5-10 % 5-10 %
Mortalitás 0,1 % 0,2-0,5% 1-2 % 0,2-0,5 %
Vitamin és nyomelem pótlás Nem szükséges Nem szükséges Igen, a legtöbbet szükséges B 12 vitamin, vas, fól sav, esetenként D vitamin
indikációs ajánlások Magas műtéti rizikó BMI 60 felett,

Magas műtéti rizikó

 2-es tip. diabetes,

Normál műtéti rizikó,

 2-es tip. diabetes,

GER, Normál műtéti rizikó,
  1. táblázat. A jelenleg gyakrabban alkalmazott bariatriai sebészeti beavatkozások jellemzése.

 

  1. Laparoscopos Roux Y Gastric Bypass (LRYGB)

 

4.1. A műtéti indikáció:

BMI 40 felett indokolt a műtétet elvégezni. Amennyiben a betegnek az elhízás mellett valamilyen az adipositashoz társult egyéb betegsége is van (elsősorban 2-es típusú diabetes, súlyos fokú gastro-oesophageális reflux, súlyos fokú térd ill. csípő osteo-arthrosis, stb.), akkor a beavatkozást már BMI 35-től ajánlott.

4.2. Műtét előtti kivizsgálás

Műtét előtti kivizsgálás célja a műtéti teherbíró képesség felmérésére, illetve az elhízás egyéb lehetséges okainak (endokrinológia, psychiatria) kizárása. Elengedhetetlen a gastroscopia.

4.3. Műtéti előkészítés

A műtéti előkészítéshez tartozik a thrombosis profilaxis (60 mg enoxaparin és a kompressziós harisnya), a single shot antibiotikum és a proton pumpa inhibitor (40 mg pantoprazol).

4.4. Műtéti fektetés, javasolt eszközök

A beteg terpesztett alsó végtagokkal, antiTrendelenburg helyzetben kerül fektetésre, az operatőr láb között foglal helyet. A műtéthez elengedhetetlen a nagy energiájú vágó-coaguláló berendezés, a kapocs varrógépek és a kézi varráshoz szükséges eszközök használata.

4.5. A műtéti technikai részleteinek leírása

4.5.1. Az Y anastomosis elkészítése.

A portok behelyezése és az adhaesiolysis után a csepleszt felhajtjuk és felkeressük a Treitz szalagot, majd innét indulva a jejunumon 100 cm-t haladunk aboral felé. Ez lesz a bilio-pancreaticus kacs. Itt ideiglenesen tartóöltéssel rögzítjük a belet a gyomor nagygörbületéhez, majd Ligasure-ral megjelöljük. Ezután további 150 cm-t haladunk aboral felé, ez lesz a Roux kacs. Tartó öltések behelyezése után three stapler technikát alkalmazva elkészítjük az Y anastomosist (6. és 7. ábra) és zárjuk a meso-ablakot.

            

  1. ábra. A bilio-pancreaticus kacs kijelölése.

              

 

7.ábra. A Roux kacs kijelölése

 

4.5.2. A gastric pouch elkészítése

A hasüreg felső részén újabb trokárokat helyezünk be, majd retractorral felemeljük a máj bal lebenyét. A nyelőcső előtt bevágjuk a membrana phrenico-oesophageumot, majd kipreparáljuk a lép felső pólusa mellett a bal rekeszszárat. A kisgörbületi oldalon, 6-8 cm-rel a cardia alatt behatolunk a bursa omentálisba, majd a bal rekeszszár mentén kijutunk a gyomor nagygörbületére, az oesophago-gastricus átmenet bal széléhez. Ilyen módon a pouch varratsorának megfelelően egy retrogastricus tunnel kerül kialakításra. Az első staplert jobbról behozva a varratsort a kisgörbületre merőlegesen alakítjuk ki. Ezen kapocssor nagygörbület felé eső vége és a nagygörbület között mintegy 2 cm hosszú gastrotomiát végzünk, itt hozzuk be a gyomorba a körvarrógép üllőjét, melynek szárát a varratsor kisgörbületi végén szúrjuk ki.

Ezután további kép stapler felhasználásával kialakítjuk a gyomor pouch függőleges varratsorát (8.9.10. ábra).

8.ábra. A pouch kialakításához szükséges első         9. ábra. A leendő gyomor pouch-ba

varratsor és a gastrotomia helyzete a gyomron.        behelyezett üllő.

10.ábra. Az elkészített gyomor pouch benne az üllővel.

4.5.3. A GEA elkészítése

A Roux kacs orális részén, ahol a műtét első fázisában a belet megjelöltük enterotomiát végzünk. Itt bevezetjük a körvarrógépet, melynek hegyét a bél antimesenteriális oldalán kiszúrva csatlakoztatjuk a gyomor pouch-ba előre behelyezett üllővel. A gépet elsütve elkészítjük a GEA-t. Az enterotomizált, mintegy 15 cm hosszú bélkacsot Ligasure-ral sceletizáljuk aboral irányba a GEA-ig, oral irányba az Y anastomosisig, majd két staplert felhasználva resecáljuk, ill. a hasüregből eltávolítjuk azt, elkészítve ilyen módon 150 cm hosszú Roux kaccsal és 100 cm hosszú bilio-pancreaticus kaccsal a gyomor bypass-t (5. ábra).  A GEA jobb és bal oldalára 3-0-s Vicryl-lel egy-egy tartóöltést helyezünk be, mely magába foglalja a gyomor distalis részének elülső falát, a gyomor pouch-ot és a felhozott Roux kacsot, ilyen módon csökkentve az anastomosis feszülését és lefedve annak hátsó falát. Ezt követően intraoperative gastroscopiát és ennek kapcsán levegőpróbát végzünk. A GEA-hoz és az Y anastomosishoz Penrose draint helyezünk, majd a bal alsó (15 mm-es) port helyét endoscoposan behelyezett 8-as öltéssel zárjuk.

4.6. A postoperativ szak

A 2. postop. napon kontrasztanyagos nyelés rtg történik, negatív esetben ezután kezdődhet meg a per os táplálás. A beteget (megfelelő labor paraméterek, jó általános állapot, relatív panaszmentesség esetén) általában az 5. postop. napon emittáljuk, illetve ambulanciánkon az első évben három havonta, később fél évente kontrolláljuk. A betegek fele B12 vitamin pótlásra, harmada vas pótlásra szorul, ritkán D vitamin pótlás válhat szükségessé.

4.7. A műtét gyakoribb szövődményei

(Az eredmények részletesen ismertetésre kerülnek a 7. fejezetben.)

Több százezer beteg adatait feldolgozó tanulmány szerint a műtét mortalitása 3-5 ezrelék. A leggyakoribb mortalis komplikáció a varratelégtelenség, ezt követi a pulmonalis embólia és a myocardális infarctus (17). A varratelégtelenség aránya 0-6 %, ezek mintegy 4-17 %-a vezet exitushoz. A beavatkozás jellemző szövődménye lehet még a vékonybél elzáródás és a gastro-entero anastomosis stenosisa, mely az esetek túlnyomó többségében tágítással (Bougie, ballon) megoldható, mindkét komplikáció gyakorisága 5 % alatt van. Az intraabdominalis utóvérzések aránya a korai postoperativ szakban 1-2%, ezek nagyobb többsége laparoscoposan uralható, a leggyakoribb lokalizáció valamelyik port helye (különösen az artéria epigastrica lefutása mentén). A leggyakoribb komplikáció valamely port helyén kialakuló gyulladás a kifejezetten megvastagodott subcutan zsírszövetben. Ennek gyakorisága eléri a 20 %-ot, de a konzervatív kezelés az esetek messze túlnyomó többségében gyógyuláshoz vezet (29,44).

  1. A GEA és a gyomor pouch varratelégtelenségének klinikai vonatkozásai

 

5.1. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenségének gyakorisága

A GEA varratelégtelensége a LRYGB leggyakoribb halálos szövődménye(17). Különböző tanulmányok szerint előfordulási gyakorisága 0-6 %. Ha későn kerül felismerésre generalizált sepsis és 50 %-os mortalitás a következmény (14,15,16). A komplikációt túlélő betegek esetén is hosszú hospitalizáció, intenzív terápiás ellátás, CT vezérelt percutan drainage, illetve esetenként stent behelyezés és az esetek 10-25 %-ában reoperatio a következmény. Ezért fontos a szövődmény lehetőség szerinti megelőzése.

5.2. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenségre hajlamos betegcsoportok

A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenségére hajlamosító tényezők a magasabb életkor (55 év felett), az anamnézisben szereplő valamilyen metabolikus sebészeti műtét és a magasabb BMI (17). Férfiak esetén is magasabb a rizikó, amit a férfiakra általánosságban jellemző centrális típusú elhízással magyarázhatunk.

5.3. A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenség diagnózisa

A  diagnózis sokszor nem könnyű, mert a lokális tünetek és a fizikális jelek a beteg alkata miatt  nem alarmírozóak, a nyeletéses rtg vizsgálat az esetek felében ál negatív, CT vizsgálat pedig a beteg extrém méretei miatt gyakran nem végezhető. Ezért varratelégtelenségre utaló általános tünetek (hőemelkedés, láz, tachycardia, oliguria) és laborleletek (fehérvérsejt szám, ill. C reaktív protein emelkedés, többszervi elégtelenségre utaló jelek) esetén laparoscoposan explorálni kell a beteget.

5.4.  A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenség megelőzése

A GEA ill. a gyomor pouch varratelégtelenség megelőzése érdekében fontos a klasszikus sebészeti elvek betartása (jó vérellátású, feszülés mentes anastomosis). Jó eredményekről számoltak be a kapocs varratsorok cseplesszel való fedéséről, illetve glycolid polimerrel történő megerősítéséről (11).

Hasznos a varratsorok intraoperativ ellenőrzése metilénkék teszt vagy levegő próba elvégzésével. Levegő próbát  naso-gastricus szondán keresztül vagy intraoperativ gastroscopia segítségével végezhetünk. A levegő a gázokra jellemző fizikai tulajdonságai miatt (összenyomható, a rendelkezésre álló teret azonos nyomáson kitölti, kiváló diffúziós képesség) alkalmasabb a kapocssorok tesztelésére, mint a folyadékok. Az intraoperativ gastroscopiával végzett levegő teszt lehetőséget teremt egyben a GEA és gyomor pouch vizuális ellenőrzésére is, emiatt munkacsoportunk ezt az eljárást alkalmazza.

  1. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának és biztonságának vizsgálata betegeinken és állatkísérletes modellen

 

Klinikailag bizonyított, hogy akár a metilénkék teszttel, akár a szondán keresztül végzett levegőpróbával összehasonlítva, az intraoperativ gastroscopia során az anastomosis precízebb ellenőrzésére nyílik lehetőség (21,23). Ugyanakkor bizonyos logikai megfontolások alapján a gastroscopia során megemelkedő intraluminaris nyomás és az ezáltal okozott mechanikai ártalom a frissen készült anastomosisra káros hatású is lehet. Emiatt végeztünk kísérletet az intraoperativ gastroscopia hatékonyságát és a beavatkozás biztonságát vizsgálva, mely négy részből tevődött össze:

  1. operált betegeink adatait retrospektive elemezve végeztünk klinikai tanulmányt az eljárás effektivitását vizsgálva (6.1.),
  2. betegeinken intraoperative megmértük a gastroscopia alatt kialakuló intragastricus nyomást (6.2.),
  3. állat kísérletes modellt alkalmazva megmértük azt az intragastricus nyomást, mely a kapocs varratsorok mechanikai károsodásához, azaz pozitív levegő teszthez vezetett (6.3.),
  4. a kísérleti állatokból szövettani vizsgálatot végeztünk a gyomornak és a vékonybélnek azon részeiből, amelyeket egyáltalán nem ért nyomás terhelés, amelyeket a betegeinken intraoperativ gastroscopia során kialakult nyomás terhelés ért (32 Hgmm, 3,8 perc) és amelyeket a pozitív levegő tesztet okozó (150 Hgmm-es) terhelésnek tettünk ki (6.4.).

6.1. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának vizsgálata saját betegeink adatainak retrospektív elemzése során

6.1.1. Betegeink adatai

Osztályunkon, a Felsőőri Súlyponti Kórház Általános Sebészeti Osztályán 2008.01.01. és 2010.07.01. közötti, két és fél évet felölelő időszakban 252 beteg került LRYGB műtétre. Betegeink adatait a 2. táblázat foglalja össze.

A betegek száma  (n)
Primer műtét                    209    (83 %)
Gastric sleeve resectio után                      28    (11 %)
Gastric banding után                      12     (5% )
Vertical banded gastroplasty után                        3     ( 1%)
Total                    252   (100%)
Átlagos életkor        (szórás)          39.2 év        (10,49)
Átlagos  BMI           (szórás)          48.2 kg/m2  (5,72)
Nő/férfi arány           212/40       84/16 %
  1. táblázat. Betegeink adatai

6.1.2. A módszer leírása

A műtét során minden esetben elvégeztük az intraoperativ gastroscopiát. Az eszköz bevezetése előtt a Roux kacsra atraumatikus fogót helyezünk és a hasüreg felső részét fiziológiás só oldattal árasztjuk el. Bevezetésre kerül a fiberoscop (GIF-Q 145), majd folyamatosan insufflálva, az insufflátort a legnagyobb, hármas fokozatra állítva vezetjük az eszköz végét a gyomor pouch-ba, majd az anastomosison túl a Roux kacsba, miközben azt figyeljük, hogy a kapocs varratsorokat elárasztó vízben megjelennek-e levegő buborékok.

6.1.3. Az intraoperativ gastroscopia eredményei a vizsgált betegcsoportban

A 252 beteg közül 6 esetben (2,3 %) észleltünk pozitív légpróbát. A kilépés 4 alkalommal a GEA elülső varratvonalára (a hátsó falat rutinszerűen fedjük a gyomor distalis részével) és 1 alkalommal a gyomor pouch függőleges kapocs sorára lokalizálódott. Ezekben az esetekben seromuscularis öltések behelyezésével zártuk el a levegő fistulát. A hatodik esetben a levegő buborékok szökését az anastomosist alkotó Roux kacs mesenteriális oldaláról észleltük.

Miután a meso-val fedett bélfalon a kilépés helye nem volt egészen pontosan látható, másrészt az ide behelyezett seromuscularis öltések kérdésessé tették volna a bél falának vérellátását, ezért orvil technikával  új anastomosis készítettünk.

Egy betegünknél (0,4%) észleltünk a vizsgálat során a GEA frontális vonalából intraluminarisan spriccelő vérzést, melyet laparoscoposan behelyezett seromuscularis öltésekkel sikerült csillapítanunk. Az intraoperativ gastroscopia eredményeit a 3. táblázat foglalja össze.

Betegek száma Észlelt komplikáció típusa Észlelt komplikációk száma Észlelt komplikációk lokalizációja Ellátás típusa Postop. varratelégtelenségek száma
252 varratelégtelenség 3 GEA -tartóöltés jejunumot érintő pontja Seromusc. öltés 0
1 GEA –

elülső fal

 Seromusc. öltés
1 Gyomor pouch – függőleges varratsor Seromusc. öltés
1 Roux kacs – mesenterialis oldal Új anastomosis készítés
Intraluminaris vérzés 1 GEA –

elülső fal

 Seromusc. öltés

3.táblázat.  Az intraoperativ gastroscopia eredményei a vizsgált betegcsoportban

6.1.4.  Az intraoperativ gastroscopia hatékonysága – megbeszélés

A levegő –a folyadékhoz képes- kiváló diffusiós tulajdonságai és penetratiós képessége miatt a legkisebb dehiscencián is könnyen áthatol. Valószínűleg ez a fizikai háttere az intraoperativ gastroscopiával összekötött levegő próba magas szenzitivitásának. Ezt látszik igazolni retrospektív vizsgálatunk is: míg intraoperative 6 alkalommal észleltünk pozitív levegő próbát, addig a postoperativ szakban egy alkalommal sem lépett fel varratelégtelenség.

Ezért vizsgálataink alapján az intraoperativ gastroscopiát és levegő próbát effektív eljárásnak tarjuk a GEA és gyomor pouch varratelégtelenségének kimutatására LRYGB műtét során.

További előnye a módszernek, hogy fény derül az intraluminaris vérzésekre is, így azok még a műtét alatt elláthatóak.

6.2. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata.

6.2.1. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata I.

A vizsgálat során kialakuló intraluminaris nyomás mérése – human kísérletes eredmények

Az intraoperativ gastroscopia során kialakuló intraluminaris nyomás értékeket és a vizsgálat idejét mértük 15 betegünknél Spiegelberg szonda segítségével. A nyomásértékeket 10 másodpercenként regisztráltuk. A mért nyomás értékekből számoltuk ki a vizsgálat alatt kialakuló átlagos nyomást. Minden betegnél külön kiemeltük a legmagasabb nyomásértéket és ebből számítottuk ki az átlagos maximális nyomást. Az ilyen módon számított átlag értékeket, szélső értékeket, szórásokat és a vizsgálatok átlagos idejét a 4. táblázatban adtuk meg.

Átlag Szórás Szélső értékek
Intraluminaris  nyomás    (Hgmm) 32 8,26 25 – 47
Maximális nyomás           (Hgmm) 43 2,55 37 – 47
A vizsgálat időtartama       (min) 3,8 0,6 3,0 – 5,1

4.táblázat  Az intraoperativ gastroscopia során a gyomor pouch-ban mért nyomásértékek és a vizsgálat átlagos időtartama.

6.2.2. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata II.

A pozitív levegő próbát kiváltó intraluminaris nyomás meghatározása – az állat kísérletes modell eredményei.

Kettő kísérleti állaton végeztünk műtétet (hús hibrid, nőstény, 85 és 102 kg-os sertés) intratracheális narcosisban. A cardia alatt 6 cm-rel tisztára preparáltuk a gyomor kisgörbületét, kipreparáltuk az oesophago-gastricus átmenetet a His szögnek megfelelően, valamint körbe jártuk és fonalra vettük a nyelőcső hasi szakaszát, majd a betegeinknél is alkalmazott technikával azonos módon, azonos eszközökkel, azonos méretű gyomor pouch-ot és GEA-t készítettünk.

A gastroscopot levezettük az altatott állat száján és nyelőcsövén keresztül gyomor pouch-ba.

A nyelőcső köré elhelyezett gumi szalagot megcsomózva rászorítottuk az oesophagust a gastroscopra, a Roux kacsra pedig atraumatikus fogót helyeztünk, ilyen módon megakadályozva, hogy a gyomor pouch-ba insufflált levegő akár a nyelőcsövön keresztül, akár a Roux kacson elszökjön.

A gastroscop-hoz hitelesített vérnyomás mérő készüléket és insufflátort csatlakoztattunk.

A gyomor pouchban fokozatosan emeltük az intraluminaris nyomást 30 Hgmm-ig, majd ezen az értéken tartottuk 3,8 percig  -a humán vizsgálatoknál mért intraoperativ gastroscopia átlagos időtartamáig-, szimulálandó a betegeinken is kialakult nyomásterhelést, miután

vizsgálandó kapocs varratsorok vízzel árasztottuk el.

A nyomást 30 Hgmm-enként emelve, 3,8 percig azonos értéken tartva 120 Hgmm-ig intakt maradt mind a gyomor pouch, mind a GEA. A 150 Hgmm-es értéken az egyik kísérleti állat esetén 2,2 perc, a másiknál 3,1 perc elteltével észleltünk a GEA-ból levegő buborékolást, mindkét alkalommal onnét, ahol a seromuscularis tartóöltésünk a Roux kacs-ként felhozott jejunum falába behatolt. Újabb serosa öltéssel zártuk el a levegő útját, majd 150 Hgmm-en ismételtük meg a levegőpróbát. Ez alkalommal az első kísérleti állatnál 1,2 perc, a másiknál 1,1 perc elteltével ismét azon a ponton, ahol a seromuscularis öltéssel a bélfalat fölvettük észleltünk levegő szivárgást (5. táblázat).

Nyomásérték

(Hgmm)

 30 60 90 120 150
A nyomásterhelés időtartama (perc) 3,8 3,8 3,8 3,8
1. állat,

első levegő próba

 Negatív Negatív Negatív Negatív Pozitív

2,2 perc után
1. állat,

levegő próba a dehiscencia zárása után

 Pozitív

1,2 perc után
2. állat,

első levegő próba

 Negatív Negatív Negatív Negatív Pozitív

3,1 perc után
2. állat,

levegő próba a dehiscencia zárása után

 Pozitív

1,1 perc után
1. állat

A dehiscencia helye

 Tartó öltés, jejunalis oldal
2. állat

A dehiscencia helye

 Tartó öltés, jejunalis oldal

5.táblázat A gyomor pouch és a GEA nyomásterhelésének állatkísérletes eredményei.

6.2.3. Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata III.

A szövettani eredmények értékelése

Szövettani vizsgálatot végeztünk olyan jejunum ill. gyomor fal részletekből, amelyeket nem ért nyomásterhelés, amelyeket a betegek intraoperativ gastroscopiája során kialakuló, 3,8 percig tartó, cc. 40 Hgmm-es nyomásterhelésnek tettünk ki, és amelyek a 150 Hgmm-ig insufflált gyomor és jejunum szövetekből származtak.

Haematoxilin-eosin, Van Gieson, Gömöri féle ezüst impregnatio és orcein festések történtek.

Az elvégzett kísérlet során igazolódott, hogy a 150 Hgmm-es nyomás a gyomor ill.  bélfal izom és kollagén rostjainak egyértelmű mechanikai károsodásához vezet, míg a human kísérletben elért, 30-40 Hgmm-es, 3,8 percig tartó nyomásterhelésnek az alkalmazott festési eljárások és fénymikroszkópos technika mellett nem volt a szövetekben kimutatható hatása.

6.2.4. Az intraoperativ gastroscopia biztonságát tesztelő vizsgálat megbeszélése, a human és állatkísérletes eredmények összevetése

A 4. és 5. táblázat eredményeit összevetve megállapítható, hogy az intraoperativ gastroscopia alatt mintegy 35-45 Hgmm-es, intraluminaris nyomás alakul ki, mint ahogy azt a human kísérletünk során megmértük, másrészt, -mint ahogy ez az állatkísérletes adatokból kiderült- az intakt szövetekre és anastomosisra már káros hatású, pozitív levegő próbát okozó intraluminaris nyomás 150 Hgmm. A két érték közötti jelentős, 100-120 Hgmm-es különbség miatt valószínűtlen a kapocs varratsorok esetleges mechanikai károsodása az intraoperativ gastroscopia során.

Az alkalmazott hisztológiai vizsgáló eljárások sem igazoltak mechanikai károsodást a vizsgálat során a betegeken kialakuló nyomásterheléssel azonos terhelésnek kitett, kísérleti állatokból származó gyomor és bélfal mintákon.

Emiatt a LRYGB műtét során elkészített GEA és gyomor pouch integritásának tesztelésére alkalmazott intraoperativ gastroscopiát biztonságos vizsgálatnak tartjuk. Ilyen módon erősen valószínű, hogy a betegeken a pozitív levegő próba már eleve valamilyen okból károsodott, meggyengült kapocs varratsor esetén jön létre, lehetőséget teremtve a ledált varratsor még intraoperative történő észlelésére és korrigálására, elkerülve ilyen módon a súlyos postoperativ szövődményt.

További előnye a módszernek, hogy fény derül az intraluminaris vérzésekre is, így azok még a műtét alatt elláthatóak.

6.2.5. A pozitív levegő teszt lokalizációjának értékelése

Figyelemre méltó, hogy a pozitív levegő teszt leggyakrabban azon a ponton alakult ki, ahol az anastomosist alkotó Roux kacsot, az anastomosis bal és jobb oldalán egy 3-0-s fonallal végzett tartóöltéssel a gyomor pouch-hoz és a gyomor distalis részéhez kiszegtük, buktatva ilyen módon a kapocssort. Nyilvánvaló, hogy azt a gastro-intestinalis sebészetben mindennapos kérdést, mely szerint általánosságban célszerű-e a kapocs varratsorokat seromuscularis öltésekkel buktatni, nem lehet egyértelműen az elvégzett kísérletek adatait elemezve megválaszolni. Eredményeink inkább csak utalnak arra, hogy a kapocs varratsort buktató seromuscularis öltés sor nem mindig jelent egyértelműen előnyt.

  1. A LRYGB és a Laparoscopos Gastric Sleeve Resectio (LGS) eredményeinek összehasonlítása a betegek életminőségének, testsúly csökkenésének és a leggyakoribb társbetegségek alakulásának vonatkozásában

 

 

7.1. Bevezetés

A Felsőőri Súlyponti Kórház Általános Sebészeti Osztályán 2004. óta végzünk rendszeresen bariatriai sebészeti műtéteket. A vizsgált öt éves időszak (2004-2009) első szakaszában döntően laparoscopos gastric sleeve resectiót végeztünk, majd 2007-től egyre nagyobb arányban került sor LRYGB műtétre, jelenleg ez utóbbi teszi ki metabolikus sebészeti beavatkozásaink több mint 90 %-át.

Általánosságban elmondható, hogy a sleeve resectióra a kisebb műtéti megterhelés és az egyszerűbb műtéti technika jellemző, relatíve hatékony testsúlycsökkentés mellett.

A LRYGB komplikáltabb, nagyobb műtéti megterhelést jelentő beavatkozás, ugyanakkor nagyobb arányú testsúlycsökkenést érnek el a betegek és a társbetegségek is nagyobb arányban gyógyulnak meg (26,27,28). Komoly hátránya a sleeve resectiónak, hogy 1,5-2 év elteltével a betegek 20-30 %-ánál a gyomorcső kitágulhat és ismételten testsúly gyarapodásra kerülhet sor.

Célkitűzésünk a két műtéti típus összehasonlítása volt az életminőség, a testsúly csökkenés és a leggyakoribb társbetegségek alakulásának szempontjából.

7.2. Betegek és módszer

7.2.1. Betegeink adatai

47 sleeve resectio-n ill. 47 gastric bypass műtéten átesett beteg adatait hasonlítottuk match pair analysis keretében a betegek által kitöltött kérdőívekből és kórházunk adatbázisából nyert adatok alapján. Betegeink adatait a 6. táblázatban foglaltuk össze.

LRYGB LGS p
n 47 47
Életkor                                      átlag (szórás) 38,8       (10,42) 46       (9,22) 0,0013
Nem nő/férfi                               n 35/12 35/12
Preoperative BMI kg/m2         átlag (szórás) 46.1        (5,78) 50,3    (9,70) 0,0471
Preoperative testsúly  kg          átlag (szórás) 132,8     (20,77) 141,0  (29,69) 0,229
Utánkövetési időtartam  (hónapok) 15,7 38,3
Társbetegségek
       Diabetes                                  n (%) 10 (21 %) 13 (28 %)
       Hypertonia                              n (%) 19 (40 %) 23 (49 %)
       Gastro-oesophageális reflux   n (%) 24 (51 %) 24 (51 %)

6.táblázat. Betegeink adatai

7.2.2. Az alkalmazott kérdőívek

Kettő különböző, standardizált, nemzetközileg használt, az életminőséget vizsgáló kérdőívet alkalmaztunk. Az SF 36 az életminőség 8 különböző aspektusát vizsgálja, ezek a következők: általános egészségi állapot, fizikális erőnlét, fizikális teljesítmény, emocionális állapot, társadalmi szerepvállalás, fájdalom, vitalitás és mentális egészség. A Moorehead-Ardelt II. QLQ teszt a mindennapi élet hat különböző területét (önbecsülés, fizikai aktivitás, szociális kapcsolatok, a munkával kapcsolatos megelégedettség, szexuális élet és étkezési szokások)

vizsgálja és értékeli. A harmadik, általunk szerkesztett kérdőív a testsúly változására, a beteg a műtéttel elért eredménnyel kapcsolatos megelégedettségére, az esetlegesen előforduló műtétekre a postoperativ szakban és az elhízást gyakran kísérő társbetegségek (2-es típusú diabetes, hypertonia, gastro-oesophageális reflux, degeneratív mozgás szervi megbetegedés, alvási apnoe) alakulására kérdezett rá.

7.2.3. Az adatok statisztikai kiértékelése

Az adatokat kórházunk adatbázisából és a betegek által kitöltött kérdőívekből gyűjtöttük össze és dolgoztuk fel (Microsoft Excel). Az SF 36 és az MA-II. kérdőívek adatait a licence- szel együtt megvásárolt program és kézikönyv segítségével értékeltük ki.

A két betegcsoport paramétereinek (folyamatos változók) összehasonlítására és a p érték kiszámítására Mann-Whitney U tesztet alkalmaztunk, átlag értékeket és azok szórását adtuk meg. A 0,05 % alatti p értéket tekintettünk statisztikailag szignifikánsnak.

7.3. Eredmények

7.3.1. Testsúlyváltozás, beteg megelégedettség és egyéb hasi műtétek az utánkövetési időszak alatt.

A betegek testsúlyfeleslegük 88 %-át adták le gastric bypass után, míg ez az érték 70 % volt a

sleeve resectiót követően. A bypass csoportban a betegek 94 %-a, a sleeve csoportban a

betegek 90 %-a volt elégedett a postoperativ eredménnyel (7. táblázat).

Bypass n=47 LGS n=47 p
Preoperativ    BMI átlag   kg/m2 (szórás) 46,1        (5,9) 50,3     (9,7) 0,0471
Postoperativ  BMI  átlag    kg/m2 (szórás) 28,1        (4,9) 33,5     (7,6) 0.001
BMI csökkenés (preop.BMI – postop.BMI) kg/m2 (szórás) 18           (4,2) 16,8     (6,9) 0,074
Preoperativ  testsúly átlag  kg  (szórás) 132,8     (20,8) 140,0  (29,7) 0,229
Postoperativ testsúly átlag  kg  (szórás) 80,9       (16,6) 94,0    (21,9) 0,001
Testsúly csökkenés (preop.súly–postop. súly) kg (szórás) 51,9       (12,8) 47,3    (19,5) 0,062
Testsúlyfelesleg csökkenés  (szórás) 88 %      (0,21) 70 %   (0,25) 0,0001
A késői eredménnyel elégedett betegek aránya igen: 94 % igen: 90 %
Egyéb hasi műtétek az utánkövetési idő alatt (n) 15 (32%) 4 (8%)
                 Laparoscopos sublay  mesh implantatio   4  (8%) 3 (6%)
                 Laparoscopos cholecystectomia   7 (15%) 1 (2%)
                 Vékonybél ileus – adhesiolysis   4  (8%)
  1. táblázat. Testsúly változás, beteg megelégedettség és egyéb hasi műtétek az utánkövetési időszak alatt.

7.3.2. Az életminőséget jellemző adatok.

Az SF 36 –os kérdőíven a maximális 800-ból 671 pontot értek el a betegek gastric bypass után és 602-t sleeve resectio után (p=0,0615) (8. táblázat).

Bypass n=47 Sleeve n=47 p
Általános egészségi állapot 82 70
Fizikai erőnlét 94 81
Fizikai teljesítmény 93 80
Fájdalom 84 73
Emocionális állapot 87 80
Társadalmi szerepvállalás 87 83
Vitalitás 76 62
Mentális egészség 68 73
Összesített pontszám 671 602 0,0615
  1. táblázat. Az SF 36-os életminőségi kérdőíven elért eredmény.

A vizsgálatunkban alkalmazott másik, az MA II.–es kérdőív 2,09-es átlagos összesített pontszámot eredményezett a bypass csoportban és 1,70-et a sleeve csoportban (p=0,1301) (9. táblázat).

Bypass n=47 Sleeve n=47 p
Önbecsülés 0,38 0,31
Fizikai aktivitás 0,37 0,28
Szociális kapcsolatok 0,42 0,34
Munkával kapcsolatos megelégedettség 0,35 0,32
Szexuális élet 0,24 0,17
Étkezési szokások 0,42 0,28
Összesített pontszám 2,09 1,70 0,1301
  1. táblázat. A Moorhead-Ardelt II. életminőségi kérdőíven elért eredmény.

7.3.3. A társbetegségek javulásának aránya LRYGB és LGSR után

A 2-es típusú diabetes, a hypertonia, a gastro-oesophageális reflux, a degeneratív mozgásszervi megbetegedés és az alvási apnoe alakulását vizsgáltuk a két műtéti beavatkozás előtt és után. Gastric bypass után a diabeteses betegek 90 %-a, sleeve resectio után pedig 55 %-a vált a műtétet követően gyógyszeres kezelés és diéta nélkül normoglycaemiás-sá. A többi adatot a 10. táblázat foglalja össze.

Bypass n=47 Sleeve n=47
2-es típusú diabetes mellitus A betegek száma 10 13
Gyógyult 9 (90 %) 7 (55 %)
Kevesebb gyógyszer szükséges 1 (10 %) 4 (30 %)
Nincs változás – 2 (15 %)
Hypertonia A betegek száma 19 23
Gyógyult 14 (73 %) 10 (43 %)
Kevesebb gyógyszer szükséges 5   (27 %)  7  (30 %)
Nincs változás –  6  (27 %)
Gastro-oesoph. reflux A betegek száma 24 24
Gyógyult 22 (92 %)  6 (25 %)
Kevesebb gyógyszer szükséges/ javult 1   (4 %)  5 (21 %)
Nincs változás 1   (4 %)  5 (21 %)
Progresszió –  8 (33 %)
Degeneratív mozgás- szervi megbetegedés A betegek száma 29 31
Gyógyult – –
Javult 28 (97 %) 22 (71%)
Nincs változás  1  (3 %)  9  (29 %)
Alvási apnoe A betegek száma 7 16
Gyógyult 5 (72 %) 1 (6 %)
Javult 1 (14 %) 9 (56 %)
Nincs változás 1 (14 %) 6 (38 %)
  1. táblázat A társbetegségek javulásának aránya LRYGB és LGSR után

7.4. Az eredmények értékelése – megbeszélés

7.4.1. A fogyással kapcsolatos eredmények értékelése

A két műtéti beavatkozás különböző módokon vezet fogyáshoz: a sleeve resectio teljesen restrictiv típusú műtét, míg a gastric bypass egyrészt szintén restrictiv, másrészt a vékonybél traktuson végzett beavatkozás miatt malabsorptiv módod is fogyáshoz vezet. Valószínűleg a gastric bypass ilyen értelemben vett kettős hatásmechanizmusával magyarázható a műtéttel elért jobb eredmény: testsúly felesleg csökkenés bypass után 88%, sleeve resectio után 70 % (p=0,0001).

7.4.2. Az életminőségi tesztek adatainak értékelése

Betegeink mindkét csoportban, mindkét teszten relatíve magas eredményt értek el. Az SF 36-os kérdőíven gastric bypass után az átlagosan elért érték 671, sleeve resectiót követően pedig 602 pont lett (p=0,0615). Ez gyakorlatilag az európai lakosság representativ mintáján mért értékkel azonos eredmény.

Az MA II. kérdőíven betegeink a gastric bypass csoportban 2,09, a sleeve resectio csoportban pedig 1,70 átlagos pontszámot értek el (p=0,1301). Ez mindkét csoportban az öt fokozatú skálán a negyedik, azaz a  “jó”-nak minősített eredménynek számít.

Az általunk operált betegeken végzett SF 36 és MA-II. tesztek eredményei szerint a kórosan elhízott betegek a bariatriai műtét után az életminőség jelentős javulásával, illetve a legtöbb esetben annak a normál populációnak megfelelő szintre való emelkedésével számolhatnak. Bár az eredmények a gastric bypass csoportban jobbak, a különbség nem éri el a szignifikancia határát.

7.4.3. A 2-es típusú diabetes-sel kapcsolatos eredmény értékelése

Gastric bypass esetén a csökkent kalória bevitelen és a test zsírtömegének csökkenésén túl a vékonybél traktus “átrendezése” is lényeges szerepet játszik a 2-es-es típusú diabetes remissiójában. Gyomor bypass után egy-két héttel, már lényegesen csökken a beteg insulin igénye, míg a csupán restriktív műtéteknél ez csak a beavatkozás után hónapokkal, a jelentős mértékű fogyás elérése után várható. A klinikai jelenséget magyarázó, számos, részleteiben még nem tisztázott elmélet létezik.

Ezek egyike az un. előbél hipotézis, mely szerint, ha az elfogyasztott táplálék nem kerül közvetlen kontaktusba a nyombél és az első jejunum kacsok nyálkahártyájával, akkor csökken a glucagon secretio és ennek következtében csökken az insulin resitentia, a beteg vércukor értékeinek javulását eredményezve. A másik elmélet az un. utóbél hipotézis, mely szerint, ha az ileumba magas szénhidrát tartalmú béltartalom kerül, akkor a bél falában lévő “L” sejtek nagyobb mennyiségű glucagon like peptid 1 (GLP-1) nevű gastrointestinalis hormont választanak el. A GLP-1 bizonyítottan fokozza az insulin szintézist, csökkenti az glucagon szintézist, csökkenti a májban a gluconeogenesist és –csak állat kísérletekben bizonyítottan- béta sejt proliferatiót okoz, azaz ilyen módon is csökken a vércukor szint.

Valószínűleg mind az előbél, mind az utóbél hipotézis hozzájárul ahhoz az általunk végzett tanulmányban is tapasztalt eredményhez, hogy gastric bypass után a 2-es típusú diabeteses betegek 80-90%-a a műtétet követően antidiabeticum és diéta nélkül normoglycaemiás lesz.

10 diabeteses betegünk közül 9 (90 %) sem antidiabetikumot, sem insulint nem használ és –a műtét természetéből adódó diétán túl- nem tart diétát sem, ugyanakkor vércukor értékeik normál intervallumban vannak. A 10. beteg a műtét előtt használt insulint elhagyhatta és jelenleg antidiabetikumot szed.

7.4.4. A gastro-oesophageális reflux-szal kapcsolatos eredmények értékelése

Gastric bypass után nagy arányban oldódik meg a gastro-oesophageális reflux, részint mert az 50 ml-es gyomor pouch méreténél fogva csak csekély mennyiségű savat termel, részint a másfél méter hosszú nutritív kacs megakadályozza a biliaris refluxot. A műtét előtt refluxos pácienseink 92 %-a vált gyógyszeres kezelés nélkül tünet és panaszmentessé LRYGB után. Gastric sleeve resectio után a refluxos betegek 25 %-a vált panaszmentessé, míg a betegek 33 %-ánál a gastro-oesophageális refluxos panaszok romlottak. Ennek valószínű oka a sleeve után visszamaradó gyomorcső műtét következtében kialakuló motilitási zavara.

7.4.5. A hypertoniával kapcsolatos eredmények értékelése

Gastric bypass után hypertoniás betegeink 73 %-a, sleeve resectio után 43 %-a vált gyógyszer nélkül a postoperativ szakban normotenziós-sá. A hypertonia javulása döntően a fogyás mértékéhez kötött, így a két beavatkozás után észlelt különbséget a gastric bypass után kialakuló effektívebb testsúly csökkenéssel magyarázzuk (28).

7.5. Az elvégzett tanulmány konklúziója.

Mindkét műtéti beavatkozás után jelentős mértékű testsúlycsökkenést értek el a betegek, az alkalmazott életminőségi tesztekkel mindkét betegcsoportban “jó”-nak minősített eredményt mértünk. Ugyanakkor gastric bypass után szignifikánsan nagyobb mértékű volt a fogyás és a kóros elhízáshoz gyakran asszociált társbetegségek -különösen a 2-es típusú diabetes, a gastro-oesophageális reflux és a hypertonia- is nagyobb arányban gyógyultak meg. Ezért munkacsoportunk a kóros adipositas műtéti kezelésére –ha erre lehetőség van- elsőként választandó beavatkozásként laparoscopos Roux Y gastric bypass műtétet indikál.

Sleeve resectiót magas műtéti rizikó –első sorban 60 kg/m2 feletti testtömeg index és/vagy magas anaesthesiologiai rizikó faktorok- esetén végzünk. Amennyiben a sleeve resectio után a gyomorcső kitágul, és ismételt súlygyarapodás kezdődik, akkor a kóros elhízás mértékét nem megvárva a műtét az esetek túlnyomó többségében különösebb technikai nehézség nélkül laparoscoposan gastric bypassra alakítható.

  1. A Magyarországon végzett műtétek eddigi eredményei.

 

A Veszprém Megyei Kórház Általános Sebészeti Osztályán 2010. február óta, havi gyakorisággal, ezidáig 14 műtétet végeztünk. A kis esetszám miatt az eddigi eredmények inkább csak tájékoztató jellegűek, másrészt a rövid követési idő még nem is véglegesek, de

tendenciózusan igazolódni látszik, hogy a Magyarországon operált betegek is követik a nagyobb beteganyagot feldolgozó tanulmányok adatait mind a testsúlycsökkenés, mind az életminőséget jellemző adatok, mind a társult betegségek javulásának vonatkozásaiban. Súlyos szövődmény betegeinknél nem lépett fel.

  1. 9. Az új megállapítások összefoglalása

 

9.1.  A beavatkozás műtét technikai részleteinek leírása.

A műtét részletes leírása kapcsán szándékos aprólékossággal vettem lépésről-lépésre sorra az egyes mozzanatokat, megemlítve a gyakoribb hibaforrásokat és ezek lehetséges elkerülésének módjait. Az intraoperative felmerülő gyakorlati problémák és ezek lehetséges kiküszöbölése is ismertetésre került.

9.2. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának és biztonságának vizsgálata alapján levont megállapítások.

 

9.2.1. Az intraoperativ gastroscopia hatékonyságának vizsgálatából levont megállapítás.

252 operált betegünkön végzett retrospektív vizsgálatunk alapján megállapítható, hogy az intraoperativ gastroscopia és levegő teszt segítségével a műtéti beavatkozások során 6 alkalommal észleltünk pozitív levegő próbát, ugyanakkor a postoperativ szakban egy alkalommal sem lépett fel varratelégtelenség.

Ezért vizsgálataink alapján az intraoperativ gastroscopia és levegő próba effektív eljárásnak bizonyult a GEA és gyomor pouch kialakításához elkészített kapocs varratsorok hibáinak kimutatására és ellátására LRYGB műtét során.

További előnye a módszernek, hogy fény derül az intraluminaris vérzésekre is, így azok még a műtét alatt elláthatóak.

9.2.2.  Az intraoperativ gastroscopia biztonságának vizsgálata alapján levont megállapítások.

15 betegünkön végzett intraoperativ mérés során megállapítottuk, hogy különböző élettani és fizikai okok miatt az intraoperativ gastroscopia során 32 Hgmm-es átlagos intraluminaris nyomás alakul ki a gyomor pouch-ban, a maximálisan kialakuló értékek átlaga 43 Hgmm  (47 Hgmm-es legmagasabb szélső érték mellett).

Másrészt, állatkísérletes tevékenységünk során igazoltuk, hogy az intakt szövetek és a kapocs varratsorok 150 Hgmm-es nyomásküszöb értéken károsodtak, azaz a pozitív levegő tesztet okozó nyomásküszöb és az intraoperativ gastroscopia során emberen kialakuló nyomásérték között 100-120 Hgmm-es különbség van.

Harmadrészt az alkalmazott hisztológiai vizsgáló eljárások sem igazoltak mechanikai károsodást a vizsgálat során a betegeken kialakuló nyomásterheléssel azonos terhelésnek kitett, kísérleti állatokból származó gyomor és bélfal mintákon.

Mindezek alapján a LRYGB műtét során elkészített GEA és gyomor pouch integritásának tesztelésére alkalmazott intraoperativ gastroscopiát biztonságos vizsgálatnak tartjuk. Ilyen módon erősen valószínű, hogy a betegeken a pozitív levegő próba már eleve valamilyen okból károsodott, meggyengült kapocs varratsor esetén jön létre, lehetőséget teremtve a ledált varratsor még intraoperative történő észlelésére és korrigálására, elkerülve ilyen módon a súlyos postoperativ szövődményt.

9.3. 47 gastric sleeve resectión és 47 gastric bypass műtéten átesett betegünk adatainak match pair analízis keretében való összehasonlításából levont megállapítások.

9.3.1. Különbség a testsúlycsökkenés vonatkozásában.

Mindkét beavatkozás után effektív testsúlycsökkenést értek el betegeink. A gastric bypass műtét a fogyást jellemző adatokat illetően effektívebb, ez a különbség szignifikáns a testsúlyfelesleg csökkenés vonatkozásában (p= 0,0001).

9.3.2. Különbség az életminőség vonatkozásában.

Mindkét beavatkozás után, mindkét alkalmazott életminőségi teszten betegeink átlagosan a normál populációnak megfelelő életminőségi paramétereket értek el. Bár Gastric bypass után a betegek magasabb score értékeket teljesítettek, a különbség egyik teszt esetén sem bizonyult szignifikánsnak (p=0,0615 és p=0,1301).

9.3.3. A kóros elhízáshoz társult betegségek (2-es típusú diabetes, hypertonia, GER) javulásának/gyógyulásának arányában mutatkozó különbségek.

-10 diabeteses betegünk közül 9 vált a műtét után gyógyszer és diéta nélkül normoglycaemiás-sá gastric bypass után (90%), ugyanez az arány 55 % volt sleeve resectiót követően.

-A hypertoniás betegek 73 %-a vált gyógyszeres kezelés nélkül normotenziós-sá gastric bypass után és 43%-a sleeve resectio után.

-Gastric bypass után a gastro-oesophageális refluxos betegek 92 %-a lett gyógyszeres kezelés nélkül panaszmentes. Ez az arány 25 %-nak bizonyult sleeve resectio után, míg a betegek 33 %-a fokozódó panaszokat jelzett.

Emiatt előnyben részesítendő a gastric bypass műtét a gastric sleeve resectio-val szemben.

A technikailag egyszerűbb, kevésbé megterhelő gastric sleeve resectiót akkor indokolt végezni, ha gastric bypass valamilyen okból nem végezhető (megalo-obesitas, fokozott műtéti rizikó, a vékonybeleket érintő, kifejezett összenövések, stb). Amennyiben a sleeve resectio után évek múlva ismételt súlygyarapodás kezdődik, akkor a kóros elhízás mértékét nem megvárva a műtét az esetek túlnyomó többségében különösebb technikai nehézség nélkül laparoscoposan gastric bypassra alakítható.

 

A dolgozat témájához kapcsolódó saját közlemények és előadások jegyzéke:

  1. Mohos E., E. Schmaldienst, M. Prager: Quality of Life Parameters, Weight Change and Improvement of Co-morbidities after Laparoscopic Roux Y Gastric Bypass and Laparoscopic Gastric Sleeve Resection – Comparative Study – Obesity Surgery 21/3, 288-294; 2011.

Impact factor: 2,93

 

 

 

  1. Mohos E., D.Richter, E. Scmaldienst, M. Prager: Examination of the Efficacy and Safety of Intraoperative Gastroscopic Testing of the Gastrojejunal Anastomosis in Laparoscopic Roux Y Gastric Bypass Surgery

DOI: 10.1007/s11695-011-0428-8 ,  Obesity Surgery, online 2011. 04.

Impact factor: 2,93

 

 

 

  1. Mohos E., Nagy A., E. Schmaldienst, M. Prager: Laparoscopos Roux Y Gastric Bypass (LRYGB) műtéttel szerzett tapasztalataink és az alkalmazott műtéti módszer leírása. Magyar Seb. 2011. 64(1):12-17.
  1. Mohos E., E. Schmaldienst, D. Richter, M. Prager: Welche Möglichkeiten gibt es, welche sind die Selektionskriterien ? „Weight Loss Surgery”; Gyn-Aktiv , 70-73; 3/2011.
  1. Mohos E., M.Prager: Adipositas bei Jugendlichen: Ein Problem chirurgischer Dimension ? Journal für Ernährungsmedizin 22-25; 1/.2011.
  1. Mohos E.:

Laparoscopos  Roux Y gastric bypass műtéttel kapcsolatos kezdeti hazai eredményeink a kóros adipositas és a 2-es típusú diabetes gyógyításában.Medical Tribüne.  IX.évf. 9. 2011.

  1. Mohos E.,1,2 Vándorfi Gy.,3 M. Prager2., Rakk E.,3 Miléder M.,3  Fulcz Á., 3 Szabados Gy.,4  Szabó L.,4 Vereczkei A.,5  Nagy Attila dr.,1

Laparoscopos  Roux Y gastric bypass műtéttel szerzett kezdeti hazai eredményeink a kóros adipositas és a 2-es típusú diabetes kezelésében

Diabetologia Hungarica. Közlésre elfogadva.

Összesített impact factor: 5,86

 

 

 

 

 

                        Előadások:

 

-Laparoscopos Roux Y Gastric Bypass (L-RYGB). Korai eredmények és videopresentatio. Endoscopos Sebészeti Kongresszus – Szeged -2009

-Laparoscopos Roux Y Gastric Bypass (LRYGB) Műtéttel Szerzett  Tapasztalataink. Videopresentatio. Magyar Sebészkongresszus – Siófok- 2010.

– Gastric Sleeve and/or Gastric Bypass: Focusing on Quality of Life, on Weight Loss and on Co-morbidities. Videopresentation. World Congress of Endocrinology and Metabolism – Xiamen (Kína) 2011.

– Gastric Bypass, Gastric Sleeve and Gastric Balloon. Policy of  Indication. Videopresentation. Central European Congress of Surgery – Budapest 2011.

 

-Laparoscopos Gastric Bypass Műtéttel Elért Eredményeink a kóros elhízás és a 2-es típusú diabetes kezelésében  Tihany – 2011. Diabetes Dunántúli Hétvége

 

 

 

 

 

 

Köszönetnyilvánítás

 

 

 

 

 

 

 

Szeretném köszönetemet kifejezni

 

            Dr. Horváth Örs Péter professzor úrnak az értékes elméleti és gyakorlati tanácsokért, melyek dolgozatom elkészítéshez és a kísérletek elvégzéséhez elengedhetetlenek voltak,

            Dr. Nagy Attila professzor úrnak, akitől a „sebészetet” tanulhattam, és aki az első magyarországi műtétek elvégzésére bíztatott és azoknak osztályán helyet biztosított,

            Dr. Manfred  Prager professzor úrnak, akitől a bariatriai sebészeti beavatkozásokat megtanulhattam és akinek elvi és gyakorlati támogatása rendkívül fontos volt mind a műtétek magyarországi bevezetését, mind a kísérletek elvégzését, mind dolgozatom megírását illetően,

            Dr. Vereczkei András egyetemi docens úrnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott baráti segítségéért,

            minden magyar és osztrák munkatársamnak a műtétekben és a betegek ápolásában való aktív, segítőkész részvételéért, valamint

az Ethicon és Surgicare cégeknek a  varrógépek rendelkezésünkre bocsátásáért. 

 

 

  1. Mohos Elemér

 

Veszprém, 2011. május 27.